Get Adobe Flash player
Mit ehet és mit ne egyen az, aki pollenallergiában szenved? Nyomtatás E-mail
2010. január 29. péntek, 15:49

 

Mindenki tudja, hogy a só emeli a vérnyomást, az állati zsiradékok hatására elmeszesednek ereink, a cukor és a cukrozott ételek pedig tönkreteszik fogainkat és hatásukra el is hízunk. Az allergia napjainkban népbetegség, nemcsak a környezeti változások, de a finomított élelmiszerek is jelentősen megnövelik az allergiára való készségünket. Az allergiások között a legnagyobb létszámban a pollenallergiások fordulnak elő. Ők az anyagcsere zavarának betegei is, ezért nyugodtan kijelenthetjük, hogy a pollenallergiások egyben táplálékallergiások is.


Ahhoz, hogy táplálkozással gyógyítsunk, először is méregteleníteni kell a szervezetet, majd a csökkenteni kell a terhelést, segíteni a szervezet ellenálló képességét. Ezt úgy érhetjük el, hogy bizonyos élelmiszereket mellőzni fogunk. Étrendünket alakítsuk át, részesítsük előnyben a természetes alapanyagú étrendeket, így a bélflóránk is helyreáll.

 

Mit nem ehetünk?

Az allergiások közül sokan megtapasztalják, hogy akkor is erősödnek allergiás panaszaik, ha éppen a betegséget kiváltó pollen még nincs nagy koncentrációban jelen. Ennek a jelenségnek a hátterében a keresztallergia állhat. Ez azt jelenti, hogy bizonyos anyagok, amelyek szerkezetükben hasonlítanak az allergénekre, maguk is allergiás reakciókat váltanak ki, vagy felerősítik az allergiás tüneteket.

 

Persze nem mindegyik allergiás beteg szenved keresztallergiában, de fel kell készülni a lehetőségre. Aki nem tapasztal keresztallergiát, nyugodtan fogyaszthatja a kiváltó ételeket, aki viszont észrevette magán, hogy keresztallergiás, a pollenszezonban lehetőleg kerülje a kiváltó ételek fogyasztását. Keresztreakció következtében nemcsak viszketés léphet fel, de akár megduzzadhat a száj, a nyelv is.

 

A nyírfapollen allergiásoknál az alma, körte, őszibarack, cseresznye, kivi, mandula, dió, mogyoró, spenót, sárgarépa, burgonya, paradicsom kókuszdió, hagyma, petrezselyem okozhat keresztallergiát. A fűpollen-allergiásoknál a gabonafélék, borsó, bab, lencse, szója, földimogyoró, burgonya és paradicsom.

 

A parlagfű-, fekete üröm- és aranyvessző allergiás betegeknél keresztallergiát okozhat a görögdinnye, sárgadinnye, uborka, tök, banán, sárgarépa, napraforgómag, zeller, gesztenye és még számos fűszer, mint a bazsalikom, szerecsendió, fehérbors, paprika és oregánó.

 

Mit együnk?

Megfigyelték, hogy akik rendszeresen esznek halat, azok között kevesebb az asztmás, légúti allergiás beteg, mint a halat nem fogyasztók között. Ez azért van, mert a halolaj egyik összetevője -az omega-3 zsírsav- gyulladáscsökkentő hatású, csökkenti a gyulladást előidéző anyagok szervezeten belüli termelődését is. A halételek rendszeres fogyasztása nem csupán megelőzni, vagy legalább is csökkenteni képes az allergiát, hanem javítja a légzésfunkciót. Legelőnyösebb a tonhal, hering, makréla, lazac, pisztráng párolva, vagy roston sütve.

 

Azt is bizonyították, hogy az allergiás betegségek -asztma, ekcéma, szénanátha- olyan ütemben és arányban lettek gyakoribbak, mint amilyen arányban a zöldség-, és gyümölcsfogyasztás csökkent. Ez mindenféleképpen az A és az E vitamin bevitel csökkenésével van összhangban.

 

Jó A-vitamin forrás a halmáj, a tojássárgája és a tejtermékek, a növények közül pedig a karotinban gazdag sütőtök és a sárgarépa, C-vitaminban gazdag a friss gyümölcs leginkább a kiwi, vagy citromfélék, csipkebogyó. Azokban az országokban, hol a teljes kiőrlésű - a korpát, vagyis a maghéjat is tartalmazó gabonákat rendszeresen fogyasztják, ott kevesebb az allergiás beteg, mint másutt.

 

Kerülni kell a transzzsírokat tartalmazó élelmiszereket is. Ezek növényi olajokból, részleges hidrogénezés-nek nevezett vegyi eljárással készülnek, amitől szobahőmérsékleten olyan szilárddá válnak, mint például a disznózsír. Ilyenre van szükség a margarinok készítéséhez is.

 

Ezek mesterséges zsiradékok, amik a természetben és az emberi szervezetben egyáltalán nem találhatók meg. A részlegesen hidrogénezett növényi olajok az egyes élelmiszerek elkészítéséhez igen széles körben használatosak, például transzzsírral készül a finom kenyér, a keksz, a csokoládé, a burgonyaszirom, a csipsz, a majonéz, vagy akár a salátaöntet is.

 

Ugyancsak káros az allergiában szenvedő beteg részére, ha félkész, vagy gyorsélelmiszert fogyaszt, amelyek nagyon sok konzerválószert, színjavítót, íz-fokozót és más mesterséges idegen anyagot tartalmaznak.

 

Mindamellett, hogy sokan allergiásak ezekre az anyagokra, ezek, erősítik az allergiára való hajlamot azokban az emberekben is, akik nem allergiások.

 

Összegzésül megállapíthatjuk, hogy fontos, hogy kapjon minden csecsemő anyatejet legalább fél éves koráig, együnk sok friss zöldséget-, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonából készült pékárut, minden nap fogyasszunk valamilyen probiotikumot is tartalmazó tejterméket és legalább hetente kétszer együnk halat.

 

Lehetőség szerint ne együnk viszont sok "E"-t és sok transzzsírt tartalmazó ételt.

 

Boda Zsuzsa

 


A cikkekhez és galériákhoz a hozzászólás csak regisztráció után lehetséges.

 

 
Hirdetés