| Kiskőrös: Muzsikált a Kőrös 5-ös! Egy legenda véget ért |
|
|
| 2009. november 11. szerda, 12:01 |
|
Muzsikált a Kőrös-5-ös. Egy eltévedt t betű mennyire megváltoztathat mindent. Múlttá lesz hirtelen a jelen...
Muzsikált a Kőrös 5-ös! Egy legenda véget ért Muzsikált a Kőrös-5-ös. Egy eltévedt t betű mennyire megváltoztathat mindent. Múlttá lesz hirtelen a jelen, a tegnapi élmény pedig emlékké minősül. Szép emlékké, mint ahogyan a Kőrös 5-ös harminc éves története.
Ha igaz, hogy a csúcson kell abbahagyni, akkor elfogadható a csapat döntése, mert mi tagadás jól ment a szekér. Meghívások, bulik tömkelege van mögöttük és persze előttük is lett volna, ha nem állnak fel hirtelen. Persze forszírozhatnánk miért lett vége és születnek is majd bizonyára érdekes történetek a népmesék mintájára. Akik ilyen sikerű zenei pályát futottak, mint a Kőrös 5-ös, megtehetik, hogy egyszerűen csak eléneklik: egyszer vége az utolsó dalnak is...
A lelkünk mélyén persze nagyon sokan sajnáljuk, hogy nem muzsikál már a Kőrös 5-ös. Az a korosztály főképpen, akik szinte rajtuk nőttek fel, akik velük buliztak a Tiszti klubban, akikben még frissen él a Péntek esti randevúk semmihez sem fogható élménye. No és az évről évre visszatérő Wattay utcabálok, ahol a kerítéstől-kerítésig tartó ponyvák alatt ropták az utcabeliek és vendégeik.
Andrásiné Marika, Csányi Józsi, mint főszervezők sokat tudnának mesélni ezekről, és sajnos már nem kérdezhetjük meg Csergezán Pál világhírű festőművészt, aki ha tehette, nem hagyta ki a kőrösi utcabált. - Széttárt karokkal mondta egyszer, hogy ő ilyet még életében nem látott - meséli az együttes motorja Markó János, azaz Nani, amikor a Kőrös 5-ös történetét próbálják feleleveníteni Oravecz Andorral, aki anno billentyűsként lett oszlopos tagja a legendás zenekarnak. Mert mindenki játszott már valahol korábban, valamilyen zenekarban, mire egymásra talált az „aranycsapat”.
- Felejthetetlen volt mindannyiunk számára az elmúlt harminc év, minden egyes közösség és lám, hogy felgyorsult a világ. Elrohanunk ma egymás mellett, alig hallani ilyen utcákat, csapatokat, kis közösségeket összetartó bulikról. Pedig nagyon kellenének, mint ahogyan szenzációs utcabálokat rendeztünk a Kurta Kocsmával - meséli Nani.
Aranyosak, amint rakosgatják ide-oda az éveket, passzítgatják a fotókkal és kezdik újra, ha nem stimmel valahol a történet. A Club Bandot csak annyiban érdemes belekeverni a legendába, hogy abból nőttek ki többnyire a fiúk és váltak Kőrös 5-össé 1987-ben. Bürgés József, Oravecz Andor, Kelemen István, Markó János és Grábics István.
Ők öten robbantak be a köztudatba villámgyorsan egy pesti jóbarát, Albert László szponzorálásával. Czipó Tibor, a Tolcsvay együttes basszusgitárosának segítségével 1988-ban piacra dobták az első mulatós kazettájukat, melyből több mint harmincezer darab kelt el. Azt mondják, amerre csak mentek ez a kazetta szólt. Valami varázsa biztosan volt, hiszen Nani egy napokban kapott levelet tolt elém, amit emailen küldtek neki a világ másik sarkából. „Nem tudom annyira jól magyarul irni, de azért mégis probálok. Régen mikor még pici voltam, volt az édesapámnak eg kaszeta, és rajt voltak olyan dalok (ha jól emlékszem) mint.... Sári ne dobálj, Egy kis kiváncsi kacsa, párizs ban, london ban, kukorica tök,haza döcögök..... és még több nagyon szép népdalok. Na, most azt akarok tudni, hogy lehet ezt a kaszeta, vagyis mainapokban inkább cd rendelni.....? „
Oravecz Andor keze egy halom újságon pihen, melyekben a Kőrös 5-ösről írnak csupa szuperlatívuszokban. Összegyűjtötte őket, hiszen életének meghatározó korszaka volt. Balatoni nyár 1990-ig zenéltek ebben a felállásban, amikor is a zenekar felkérést kapott a balatonszemesi Vigadó étteremtől. Oravecz Andor és Kelemen István nem vállalták az egész nyári szezonban tartó fellépéseket, így kicserélődött a csapat. Torgyik Laci és Péntek Sanyi léptek a távozók helyére. Laci egyébként már játszott a fiúkkal 1986-ban, de a Kőrös 5-ös indulásakor kivált. Aztán mégiscsak ez lett a végzete, hiszen mindvégig alkotó tagja maradt a zenekarnak.
A robbanást okozó Vigadó egyébként három évig adott szezonális elfoglaltságot az együttesnek, a közönségnek pedig felejthetetlen estéket. Bürgés Józsi balesete újabb tagért kiáltott. Bakos József basszusgitáros zárkózott a sorba közel egy évtizedre. Ez idő tájt kapcsolódott be időnként az együttes munkájába Pötyi is, aki sokszor énekelt a Kőrös 5-össel.
Az évezredváltás éjszakája emlékezetes marad minden szempontból. A sportcsarnokban Dules szervezésében köszöntötték legalább kétezren az újévet, természetesen a Kőrös 5-ös zenei kíséretében. – Életünk egyik legnagyobb bulija volt – emlékezik Nani. – Egyébként is felemelő érzés az évbúcsúztató parti, a közönség szeretete, ehhez társult még, hogy új világ kezdetét reméltük 2000-ben – mondja, miközben lázasan keresgéli az ehhez tartozó fotókat a képarzenálban.
Bakos Józsi aztán búcsút intett a társaságnak, de mivel a név kötelez, nem maradtak sokáig négyesben. Wachsmann Ildi lett az együttes énekese, aki tehetségével és hangjával gyorsan feliratkozott a kedvencek listájára. Ildikó lett egyébként a 2006-ban rendezett kistérségi Ki-Mit-Tud kategória győztese.
Warez! (Varga Gábor Attila) stúdiójában készült felvételek profizmusról árulkodnak úgy az együttest, mint a fantasztikus munkát végző hangmérnököt illetően. Vége az utolsó dalnak
Ennek lett vége idén október 23-án, amikor Dél-Tirolban utoljára muzsikált együtt a Kőrös 5-ös, mégpedig annak az embernek a születésnapi partiján, aki három évtizeddel ezelőtt felkarolta őket és lemezt készített velük. Albert László velük köszöntötte születésnapját és együtt zárták a szép legendát.
Nani hangszerei a sarokban pihennek gondosan a tokokba illesztve, ahogyan azt Filus Lajos bácsitól tanulta ő és még sokan mások. Lajos bácsitól, aki életre hívta a kiskőrösi Vasutas Fúvószenekart, megszeretette a zenét, a hangszert, megízleltette az együtt muzsikálás örömét, mely azóta is tart a zeneiskola falai között, aztán onnan kikerülve ki így, ki úgy vitte, viszi tovább az örökséget. A Kőrös 5-ös megtette a magáét.
„Amikor vége az utolsó dalnak is, az utolsó hang is szétfoszlott már. Magányos tárgyak, az elhagyott színpadon, fölborult székek, és konok homály. Papírlapok, egy tépett plakát a lábunk alatt, ki mondja meg, a dalaimból mennyi marad?„
Minden megmarad a szívünkben, az emlékeinkben, és noha biztos, hogy új Kőrös 5-ös nem lehet többé, abban bízunk sokan, hogy lesz még nosztalgia parti, lesznek még ünnepek és hétköznapok, amikor a fiúk gondolnak egyet, összeállnak ismét csak úgy… és valaki bekiabál a tömegből: Muzsikál a Kőrös 5-ös! |