Orbán Viktor miniszterelnök az új év egyik első interjújában úgy fogalmazott, hogy 2011-ben megszülettek az új gazdasági rendszert felépítő törvények. Font Sándor országgyűlési képviselő olvasatában ez így hangzik: „Egyértelműen látom, hogy Magyarország rendszerváltása – az ahhoz szükséges törvényi változásokkal együtt – most következett be.” Egyebek mellett erről beszélgettünk a parlament mezőgazdasági bizottságának elnökével.

– 1988 óta politizálok, 1998 óta vagyok képviselő, de ilyen feszített törvényalkotói munkában még nem volt részem. Igaz, bizonyos törvények meghozatalával meg kellett várni, hogy a szándék és a kétharmados erő egyszerre jelen legyen. Ez történt meg most. Ezért mondom, hogy a strukturális és jogszabályi rendszerváltás most van folyamatban – szögezte le Font Sándor. 

– Az alaptörvény tavaszi elfogadása rendkívüli törvénydömpinget, és ezzel együtt társadalompolitikai viták folyamatos jelenlétét indította el. 

– A tavaly elfogadott törvények száma 215. Ezek közül több a társadalom szinte minden tagjára kiható szabályozás, mint például a szakképzési, a közoktatási, a felsőoktatási, a rendvédelmi szervezeteket, illetve a nyugdíjkorhatárt érintő törvények. Persze mindenki számára elfogadható irányvonalat felvázolni lehetetlen. A változások közül több bizonyos rétegek érdeksérelmével jár együtt, de ezt fel kellett vállalni, hiszen a korábbi gyakorlat a társadalom többi tagját sértette. Nagy vitát váltott ki a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény is, amivel viszont a forintunk megvédhetőségét garantáljuk a spekulatív támadásokkal szemben. 

–Olyan súlyú törvények megalkotása kísérte az őszi ülésszakot, mint a jövedéki termékek adóemelése, vagy az áfakulcs 27 százalékra emelése. Mi indokolta ezeket a lépéseket?

– Célunk az volt, hogy Magyarország egyike legyen annak az alig féltucatnyi EU-s országnak, amelyek 3 százalék hiány alatt tudják beállítani a költségvetésüket. A nyári és őszi döntések közül több a devizahitelesek megmentéséről szólt. Közismertek azok a lépések, amelyeket a több mint egymillió, erején felül vállalt deviza alapú hitel terheivel küzdő honfitársunk érdekében hoztunk, mint a rögzített árfolyam, vagy a végtörlesztés. Ezek a bankár világ nemtetszését vívták ki, s válaszul különböző eszközökkel igyekeznek rossz színben feltüntetni Magyarországot – néha okkal, gyakran ok nélkül. 

– Milyen fontosabb elemei vannak az új választójogi törvénynek, és hogyan érinti a változás Kiskőrös térségét?

– A mai 376 helyett 199 fős lesz 2014-től a parlament. A jelentős létszámcsökkenés mellett újdonság, hogy a határon túli magyaroknak is lesz lehetőségük szavazatokat leadni a pártlistákra, továbbá, hogy a magyarországi nemzeti kisebbségeknek is lesz országgyűlési képviselete. Ez utóbbi eddig teljesen hiányzott, amit az unió is kifogásolt. A jelenlegi 176 helyett 106 egyéni választókörzet lesz, és a mostani 210 helyett 93 képviselő kerülhet be listáról. Ennek következtében a 10-ből 6 választókörzet marad Bács-Kiskun megyében. Több választó körzet megszűnt, illetve felosztásra került. A kiskőrösit például összevonták a kalocsaival, és öt település – ami eddig a kiskőrösi választási körzethez tartozott – máshová került. Az új körzetközpont Kalocsa lett, ami komoly vitát váltott ki Kiskőrösön, hiszen Kalocsa valóban nem hozott olyan eredményeket a jobboldalnak az elmúlt 20 évben, mint Kiskőrös, viszont mintegy 4 ezer fővel nagyobb lakosságszámmal és önálló kórházi ellátással rendelkezik. Végül politikai döntés született. Ennél sokkal fontosabb kérdés azonban, hogy a járásközpont Kiskőrös legyen, és minél több település tartozzon oda. Kiskőrösnek komoly esélye van erre, a hozzá tartozó infrastrukturális és adminisztratív fejlesztésekkel együtt. A politikai döntés már megszületett, a törvényi háttér 2012. első félévében várható. 

– Melyek voltak 2011-ben a legjelentősebb mezőgazdaságot érintő kérdések és eredmények?

– A szőlészet-borászat terén valamelyest stabilizálódott a termelői ágazat a jelentős áremelkedés következtében, azonban ez csökkentett terméshez és területhez kapcsolódik. Az, hogy a választókörzetben Bács-Kiskun megyében telepítenek a legnagyobb mértékben újra szőlőt, azt mutatja, hogy a termelők még látják értelmét a szőlészet-borászatnak, és ez jó hír. A Vám- és Pénzügyőrség már az olasz kollégákkal együtt lép fel az olasz import bor valódi mennyiségének felmérése érdekében, aminek már láthatóak a következményei. A mezőgazdasági kárenyhítési törvény elfogadásával a gazdálkodóknak fel kell készülniük egy új helyzetre. Kiszélesítettük azoknak a káreseteknek a körét, amiért kártérítés fizethető, viszont kötelező lesz a kárenyhítési rendszerbe belépni. Ezt a falugazdásznál kell majd megtenni, a tavaszi földalapú támogatás megigénylésekor. A befizetett összeg a felhalmozott pénzügyi alappal az eddigieknél sokkal jelentősebb kárenyhítést tud majd adni, ha bekövetkezik a baj, és szinte minden természeti kárra érvényes lesz a belvíztől a fagykáron át. Az állam, a termelő és a piaci biztosítók hármasa adja az alapot ebben a spanyoloktól átvett, ott évek óta jól működő rendszerben. 

Nagy erőkkel készülünk már a tavaszi Duna-Tisza közi Agrárexpora, amely a térség legsikeresebb rendezvényeként a környékbeli élelmiszertermelők jelentős fórumává nőtte ki magát. Ezt a fajta jelenlétet törvényi szinten is megpróbáljuk erősíteni a helyi termelői piac fogalmának bevezetésével. A jegyzők által kijelölt területen minden korlátozás nélkül árusíthatják saját termékeiket 40 kilométeren belül gazdálkodók, és a piac megnyitásához sincs szükség az eddigi bürokratikus államigazgatási szervi engedélyekre. A budapesti termelői piacokra pedig bárki felviheti a termékét. Ezek az intézkedések lehetővé teszik, hogy termelő és fogyasztó a piaci lánckereskedők kikapcsolásával találjanak egymásra. Tóth Tímea