Get Adobe Flash player
Új bócsai plébános Nyomtatás E-mail
2011. február 01. kedd, 10:11

Megtelt hívekkel a bócsai katolikus templom január közepén. Nagy ünnepre készültek, a vasárnapi szentmisén: dr. Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskemét Egyházmegye érseke hivatalosan beiktatta Ruskó Norbertet bócsai szolgálatába.


A szelíd és jóságos tekintetű fiatalembernek – akit a faluban csak Norbi atyának szólítanak – a prédikáció után ünnepélyes ceremónia keretében nyújtotta át az érsek a templomkulcsot, az Oltáriszentség őrzési helyének kulcsát, az evangéliumos könyvet, és a stólát.

Miközben arra buzdította, hogy mindig nyitott legyen a hívekkel való közösségre, imádságra, összeszedetten vezesse a liturgiát, méltósággal szolgáltassa ki a Szentségeket, őrizze a hit tisztaságát, és alázattal gyakorolja papi hatalmát.

A plébánosi beiktatási szentmise az egész egyházközség ünnepe volt. A szentmiséről távozók örömüknek hangot is adtak:
- Jó érzés, hogy Krisztián atya után ismét van nyilvánosan beiktatott plébánosunk. Sokat várunk tőle, hiszen a közösség formálásában nagy szerepe volt mindig is a jó papnak - mondták.
Norbert atya szeretetteljes mosollyal szorított kezet a templomból távozó gratulálókkal, majd életútjáról, terveiről beszélgettünk.

Honnan került Bócsára?
- Szegeden végeztem a Hittudományi Főiskolán 2005-ben. Dr. Bábel Balázs Kalocsa - Kecskeméti érsek atya 2005. június 25-én szentelt pappá. Első szolgálati helyem Lajosmizse volt. Itt három évet töltöttem, majd a Kecskemét Fő Plébániára kerültem. Tavaly októberben helyeztek át Bócsa és Bugac plébánosának.

Mi volt a motivációja, hogy ezt a nemes hivatást válassza?
- Eredetileg geológus akartam lenni, el is kezdtem az egyetemi képzést, de közben egyre világosabb lett a számomra, hogy az Isten engem máshová hív. Bár jól éreztem magam az egyetemen és tetszett is, amit tanultam, de éreztem, hogy nincs meg a belső békém. Egy évig tartott ez a vívódás.

Közben hónapról - hónapra erősödött bennem a felismerés. Végül barátaim, segítőim, tanácsadóim segítségével döntöttem, elkezdem a szemináriumot, és békét találtam. A szemináriumban pedig szép lassan kibontakozott az elkötelezettségem. Ez a végleges IGEN, valóban felszabadított...

Hogy tetszik Bócsa?
- Sokan kérdezték, hogy tudom megszokni Kecskemét után ezt a 2 ezer fős lélekszámú kis falut. Egyrészt mindig is ilyen kis faluba vágyakoztam, másrészt nem sokban különbözik a két település az én szememben. Ott is, és itt is személyekkel, csoportokkal, családokkal igyekszem tartani a kapcsolatot. Talán Kecskeméten több lehetőség akadt, itt viszont könnyebben átlátom a közösséget és közelebb tudunk kerülni egymáshoz. Személyesebbek lehetnek a kötődések.

Milyen kapcsolatot tudott kialakítani az egyházi vezetőkkel?
- Azt hiszem jókat. Az esperes atyákkal és  a szomszédokkal jó a munkatársi kapcsolatom, valamint a református és az evangélikus lelkész urakkal is kialakult a kapcsolat.


Milyen közösségformáló tervei vannak? Melyik korosztályt célozza meg?
- Szeretném, ha a templomot és a plébániát a közösség, a Bócsán élők magukénak éreznék. A plébánia nem a pap magánháza, hanem közösségi otthon, aminek az egyik szobájában a plébános lakik. Hála Istennek, már vannak néhányan, akik felfedezték ezt a lehetőséget és a vasárnapi (kötelező) misén kívül más kapcsolatra is vágynak.

Már van egy felnőtt és egy ifjúsági közösségi alkalmunk, és mivel 2011 a Család Éve, szeretnénk indítani egy családcsoportot. Természetesen minden korosztállyal foglalkozom. Sok kedves munkatársam, hitoktatóm van, egyház-tanácsosok, akik mindig készségesek. Jó velük is imádkozni, beszélgetni, találkozni Jézussal.

Hányan járnak Bócsán templomba?
- Mindössze hetven-nyolcvanan, egy átlagos vasárnapon. Ünnepeken 100-120-an vagyunk. Próbálkozok minél több emberrel kapcsolatba kerülni, hiszen sok a „fehér folt”. Próbálunk nyitni, ami lassan megy sajnos, hiszen sokáig nem volt itt lakó plébános. Így könnyen elszoktak az emberek a plébániától, templomtól. Csak vasárnap volt mise így az igény is ereszkedett.

Most akinek van füle a hallásra, szíve a nyitottságra, észlelheti, hogy újból lehet jönni. Szeretettel várok mindenkit és biztos vagyok benne, hogy szép lassan nyílnak a szívek... A családi lelkipásztorkodásban és a közös gyalogos zarándoklatokban nagy lehetőségeket látok.

 

 


A cikkekhez és galériákhoz a hozzászólás csak regisztráció után lehetséges.

 

 
Hirdetés