Aki enged a természet vonzásának, megtapasztalhatja azt a szabadságot, amit a sas érezhet, ha a meredély szélén elrugaszkodik  a szikláról és a mélység felett köröz.

 Bíró László szerencsés, hiszen a munkája és a hobbija is a természethez köti. Mint mezőőr, reggeltől estig a határt járja, hegymászóként olyan helyeken tűzte ki a magyar zászlót, ahová mi csak képzeletben jutunk el. Szenvedélyes vadászként pedig afrikai felfedező szafarin kalandozott.

Rastával és Ombenivel ma is jó kapcsolatot tart Laci

- Nyárádszeredán nőttem fel, Szováta és Marosvásárhely között. Innen a hegymászó szenvedélyem, hiszen bebarangoltam a Déli-Kárpátok csúcsait, ma is többször visszajárok, hogy a barátaimmal megmásszam a Zerge-havasokat. A több mint 2500 méter magas Retyezát a kedvencem, többször szerveztem  már oda túrákat, még kollégáimat, a polgármesteri hivatal dolgozóit is elcsábítottam egy csapatépítő tréningre.

Márciusban Erőss Zsolt vezetésével egyhetes tábort szoktunk szervezni a régóta összetartó, hegymászó barátainkkal. 

Legemlékezetesebb mászásaid? 

- 2008-ban a közel hatezer méteres Kilimandzsáró volt a csúcsok csúcsa. Akkor Erőss Zsolttal, Boros Lacival és Rimár Jánossal hódítottuk meg a világörökség részét képező, kétmillió éves „Fénylő hegyet”. Az ausztriai Alpokban lévő, mintegy 3600 méteres Venediger is az eredményeim közé tartozik. 

Hogyan egyeztethető össze a természet szeretete a vadászattal?

- A vadászat valójában szelektálás. Vagy azért, mert túlszaporodott egy bizonyos állatfajta, vagy, mert valamilyen szempontból különbözik a fajtatársaktól, és nem akarjuk, hogy a nemkívánatos gént továbbörökítse. Ez bizonyos értelemben természetvédelem is, és így a kettő összekapcsolódik. A vadászat egyébként nem is mindig a kilövésről szól. Hanem természetjárásról, meditációról, nyugalomról. És hobbi is egyben, jelenleg vadgazdálkodási technikumba is járok.

Merre vadászol?

- Hét éve rendelkezem fegyvertartási engedéllyel, de már kisgyermekként sokszor elkísértem a felnőtteket. Vadászbarátaim  Baranyába, Nógrádba hívnak. Mint vendégvadász a nemrégiben a kiskőrösi társaságnál vettem részt egy nyúlvadászaton. Tavaly hét vaddisznót lőttem, egy szarvast, egy őzbakot és több apróvadat. A legnagyobb trófeám egy 17 centis vaddisznóagyar. 

Vadászálmok? 

- Ha megszerzem a szükséges engedélyeket, Erdélyben szeretnék egy farkast kilőni. Magyarországon védettek a farkasok, de Baranyában tavaly lőttem egy aranysakált. Ez az állat itt a környéken is él, színében, termetében hasonlít a rókához. Mostanában elszaporodtak az aranysakálok, nagy károkat okoznak az apróvadak között vagy akár az őzállományban, de elkapják a vadmalacokat is. Az apróvadas vadászatokra már jön velem a drótszőrű német vizslám, Vahúr is. Még kölyök, egyelőre tanul. 

Afrika hogy jön képbe? 

- Hegymászásaim során jártam négy afrikai nemzeti parkban is. A szafarikon megcsodáltam például a Szerengeti és Gorongoro állatvilágát is. Sok afrikai barátommal tartom azóta is a kapcsolatot, szeretnék egyszer a családommal is elmenni egy szafarira. A bekerített, többszáz hektáros afrikai vadasparkokban szabadon élnek az állatok, az orrod előtt sétálnak a gnúk, karnyújtásnyira pihennek az oroszlánok, legelésznek a zsiráfok. Ha van elég pénzed a szükséges engedélyekhez, kivisznek a területre és kilőheted, amit akarsz. Minden vadász álma itt is, hogy minél nagyobb kapitális vadat lőjön. Nem is tudom, ha megtehetem, mit lőnék a legszívesebben? Talán varacskos disznót. 

Kiveszed a részed a környezetvédelemből is.

- Bence fiam a Thököly oviba jár, a kicsiknek már több alkalommal is megmutattam az erdőt. Ők már tudják, hogy miért nem szabad szemetelni a természetben, hogyan lehet védeni az állatokat. Madárodúkat helyeztünk el együtt, és minden évszakban megfigyeljük a fészket rakó madarakat. Saját odúim is vannak, ahol folyamatos feljegyzéseket készítek a madarak életéről, például a költésről.  Automata vadetetőket is készítek, így tettem szert több vadászbarátra is.

A jó vadász tiszteli a természetet  és a vadakat is. A társasvadászatok után a terítéknél megadjuk a tiszteletet az elejtett vadaknak, az egyéni vadászataim után pedig én is a kalapom mellé tűzöm a töretet, vagyis az elejtett állat vérével festett, a vadászat helyszínén letört ágat. De nem a kilövés a lényeg. Minden vadászat élmény, ahol kikapcsolódunk, feltöltődünk, beszívjuk magunkba az erdőillatot. Ezt soha nem lehet megunni. 

Boda Zsuzsa